Unicef program

Esélyt az életbenmaradásra! – az UNICEF csecsemőhalandóság visszaszorításáért vívott küzdelméről.

A BabaDoboz csapata az UNICEF Magyarországgal összefogva dolgozik a csecsemőhalandóság visszaszorításáért. Cégünk minden eladott BabaDoboz árának 2%-át ezen problémák megoldására ajánlja fel. Együtt többet tehetünk ezért.

 

„A legelesettebb kisdedeknek fordítunk hátat” (Henrietta H. Fore, UNICEF igazgató)

Évente mintegy 2.6 millió újszülött hal meg, közel egymillióan életük első napját sem érik meg. A tragédia a legelesettebbeket sújtja: a szegény családokba születő gyermekek 40%-kal nagyobb eséllyel veszítik életüket annak első napjaiban.

A szegénység minden nap mintegy 7.000 újszülött életét követeli világszerte.

A tragédiák jelentős hányada megelőzhető lenne jól képzett egészségügyi dol

gozók segítségével a megfelelő higiénés körülmények között.

Az újszülött halálozás több mint 80%-a a koraszülöttség, a szüléskor jelentkező szövődmények illetve a fertőzések (tüdőgyulladás, szepszis) miatt következik be. Jól képzett dolgozók segítségével ez az arány jelentősen javulna: Norvégiában 10 000 emberre 218 egészségügyi dolgozó jut, Szomáliában 1. Míg Norvégia csecsemőhalandóság tekintetében a legalacsonyabb rátával bírók közt van, minden 667. szüléskor következik be tragédia, addig Szomáliában minden 26. újszülött gyermek meghal.

Az UNICEF egyik kiemelt missziója az ötévesnél fiatalabb gyrmekeket érintő gyermekhalandóság csökkentése.
Az UNICEF hiszi, hogy a gyermekkor egyszeri és megismételhetetlen.
Az UNICEF több mint hetven éve küzd azért, hogy a világ valamennyi gyermekét azonos jogok illessnek meg.

Az UNICEF 156 magas csecsemőhalandósági rátával bíró országban működtet humanitárius programokat, annak érdekében, hogy hogy minden gyermek megkaphassa az életben maradásához szükséges élelmiszert, tiszta ivóvizet, oltást, védelmet.

1990 és 2016 közötti időszakban az 5 éves kor alatti gyermekek halálozási rátája 62%-kal, addig a csecsemőhalálozások mindösszesen 49%-kal csökkentek.

A világon minden évben 2.6 millió gyermek hal meg mielőtt elérné az egy hónapos kort. Közülük egy millió egyetlen napig sem él.
2.6 millió gyermek halva születik.
Közülük 1.3 millió a vajúdás megindulásakor még él.

A csecsemőhalandóság mind nemzetközi viszonylatban, mind egy-egy országon belül is meglehetősen nagy eltéréseket mutat. A szegény családokba születő gyermekek 40%-kal nagyobb eséllyel halnak meg, mint akik tehetős családokban látnak napvilágot, mert az előbbiek számára csupán korlátozottan állnak rendelkezésre a megfelelő egészségügyi szolgáltatások, a víz, az élelem. Szintén releváns tényező az anya iskolázottsága: az alapfokú oktatásban sem vagy csak abban részesült anya gyermekei esetében a csecsemőhalandóság közel kétszeres mint a középfokú tanulmányokat folyatatott anyák gyermekei esetében.

Ha a világ valamennyi lánygyermeke részesülne alapfokú oktatásban évente mintegy 189 000 életet menthetnénk meg. Ha ezek a lányok középiskolába is eljutnának, ez szám elérné a 3.000.000-ót. Ha a világon élő minden leány gyermek részesülne középiskolai oktatásban, 49%-kal kevesebb gyermek halna meg a szub-szaharai és dél-nyugat ázsiai régiókban.

Egy gyermek esélyeit illetve jogainak érvényesülését mindmáig meghatározza a neme, az hogy családja melyik társadalmi rétegbe sorolódik illetve milyen etnikai csoporthoz tartozik. És hogy földrajzilag hova születik… Japán, Izland, Szingapúr a legbiztonságosabb országok gyermekszületés szempontjából, míg Pakisztán, a Közép-Afrikai Köztársaság illetve Afganisztán a három legkockázatosabb. Annak, hogy egy gyermek élete első hónapjában meghal, Pakisztánban ötvenszer akkora esélye van, mint Japánban. A fejlődő országokban minden ezredik születésre 27 haláleset jut, a fejlett világban 3. A világ leghátrányosabb helyzetű országaiban ötvenszer annyi újszülött hal meg, mint a fejlett osrzágokban. A csecsemőhalandóság tekintetében 10 legveszélyeztetebb ország között 8 Afrika szubszaharai régiójában található, ahol a várandós anya a szegénység, a háborús konfliktusok illetve a gyenge ellátási rendszer következtében nem kap megfelelő ellátást. Míg Sierra Leonéban ezer gyermek közül átlagosan 182 hal meg egyéves koráig, Magyarországon ez a szám maximum 5.

A leggazdagabb környezetbe születő gyerekeknek közel háromszor nagyobb az esélyük arra, hogy szakember segíti őket világra, mint a szegény családból származókat. A szülés előtt illetve alatt fellépő komplikációk pedig a csecsemőhalálozások 60 %-áért felelősek.

Bár a gyermekek jogainak érvényesülésében igen jelentős előrelépések történtek az elmúlt 25 év során, a társadalmi egyenlőtlenség mindmáig súlyos kihívás elé állít minket. A világban jelenleg a tüdőgyulladás és a hasmenéses megbetegedés a legfőbb oka az öt éven aluli gyermekek halálának. A gyermekhalálok közel fele az alultápláltságra vezethető vissza, ami a fejlődő világban minden 5. gyermeket érint. 844 millió ember továbbra sem fér hozzá a tiszta ivóvízhez.

A UNICEF elkötelezetten és fáradhatatlanul küzd minden gyermek életéért.
Ha 2030-ra minden ország elérné a legfejlettebbek átlagát, 16 millió életet menthetnénk meg.

„Néhány apró lépés a részünkről lehetővé teheti sok apróság első lépéseit.”

A terepen szerzett több mint 70 éves tapasztalat birtokában az UNICEF olyan programokat és indít és tart fent, amelyek a legalapvetőbb emberi jogot – a gyerekek élethez való jogát – védelmezik.
A tapasztalat azt mutatja, hogy az életmentés nem feltétlenül bonyolult vagy költséges. Az UNICEF programjai olyan már létező, olcsó és kevéssé technológiaigényes, mégis hatékony eszközök segítségével valósulnak meg, mint amilyen a mikrotápanyagok hiányának pótlása vagy a megfelelőhigiénés körülmények megteremtése illetve gyakorlatok bevezetése, tanítása. Ezek segítségével az anyai-, illetve a gyermekhalandóság valamint az alultápláltság szignifikánsan csökkenthető. Az UNICEF mindenhol szoros kapcsolat kiépítésére törekszik a helyi segítőkkel és civil szervezetekkel – így gondoskodva arról, hogy a segítő munka és a támogatás folyamatos legyen.

Az elmúlt 25 évben a gyermekhalandóság mértéke a felére csökkent. A gyermekhalandóság gyorsabban csökken, mint bármikor az elmúlt két évtizedben – globálisan évente több mint háromszor gyorsabban, mint az 1990-es évek elején. A gyorsuló fejlődés következtében közel 100 millió gyermek, köztük 23 millió újszülött, kapott esélyt az életre, azaz ennyien haltak volna meg, ha a gyermekhalandóság aránya az 1990-es szinten maradt volna. 1990 és 2013 között az első 28 napban történő csecsemőkori halálozás 40 %-kal csökkent.

A világ veszélyeztett gyermekeinek több mint felét az UNICEF menti meg. Életek millióit.

Minden gyermeknek joga van a biztonságos, boldog gyermekkorhoz és a prosperáló élethez.
Mégis, az naponta megközelítőleg7.100 egy hónaposnál fiatalabb gyermeket veszítünk el nagyrészt olyan okok miatt amelyeket megelőzhetnénk: védőoltásokkal, gyógyszerekkel, megfelelőtáplálkozással, tiszta ivóvízzel, a fertőzések megelőzésével.

Az UNICEF hisz abban, hogy ez a szám nullára csökkenthető.

A BabaDoboz csapata az UNICEF Magyarországgal összefogva dolgozik a csecsemőhalandóság visszaszorításáért. Cégünk minden eladott BabaDoboz árának 2%-át ezen problémák megoldására ajánlja fel. Együtt többet tehetünk ezért.

 

Esélyt az életbenmaradásra! – az UNICEF csecsemőhalandóság visszaszorításáért vívott küzdelméről

„A legelesettebb kisdedeknek fordítunk hátat” (Henrietta H. Fore, UNICEF igazgató)

Évente mintegy 2.6 millió újszülött hal meg, közel egymillióan életük első napját sem érik meg. A tragédia a legelesettebbeket sújtja: a szegény családokba születő gyermekek 40%-kal nagyobb eséllyel veszítik életüket annak első napjaiban.

A szegénység minden nap mintegy 7.000 újszülött életét követeli világszerte.

A tragédiák jelentős hányada megelőzhető lenne jól képzett egészségügyi dolgozók segítségével a megfelelő higiénés körülmények között.

Az újszülött halálozás több mint 80%-a a koraszülöttség, a szüléskor jelentkező szövődmények illetve a fertőzések (tüdőgyulladás, szepszis) miatt következik be. Jól képzett dolgozók segítségével ez az arány jelentősen javulna: Norvégiában 10 000 emberre 218 egészségügyi dolgozó jut, Szomáliában 1. Míg Norvégia csecsemőhalandóság tekintetében a legalacsonyabb rátával bírók közt van, minden 667. szüléskor következik be tragédia, addig Szomáliában minden 26. újszülött gyermek meghal.

Az UNICEF egyik kiemelt missziója az ötévesnél fiatalabb gyrmekeket érintő gyermekhalandóság csökkentése.
Az UNICEF hiszi, hogy a gyermekkor egyszeri és megismételhetetlen.
Az UNICEF több mint hetven éve küzd azért, hogy a világ valamennyi gyermekét azonos jogok illessnek meg.

Az UNICEF 156 magas csecsemőhalandósági rátával bíró országban működtet humanitárius programokat, annak érdekében, hogy hogy minden gyermek megkaphassa az életben maradásához szükséges élelmiszert, tiszta ivóvizet, oltást, védelmet.

1990 és 2016 közötti időszakban az 5 éves kor alatti gyermekek halálozási rátája 62%-kal, addig a csecsemőhalálozások mindösszesen 49%-kal csökkentek.

A világon minden évben 2.6 millió gyermek hal meg mielőtt elérné az egy hónapos kort. Közülük egy millió egyetlen napig sem él.
2.6 millió gyermek halva születik.
Közülük 1.3 millió a vajúdás megindulásakor még él.

A csecsemőhalandóság mind nemzetközi viszonylatban, mind egy-egy országon belül is meglehetősen nagy eltéréseket mutat. A szegény családokba születő gyermekek 40%-kal nagyobb eséllyel halnak meg, mint akik tehetős családokban látnak napvilágot, mert az előbbiek számára csupán korlátozottan állnak rendelkezésre a megfelelő egészségügyi szolgáltatások, a víz, az élelem. Szintén releváns tényező az anya iskolázottsága: az alapfokú oktatásban sem vagy csak abban részesült anya gyermekei esetében a csecsemőhalandóság közel kétszeres mint a középfokú tanulmányokat folyatatott anyák gyermekei esetében.

Ha a világ valamennyi lánygyermeke részesülne alapfokú oktatásban évente mintegy 189 000 életet menthetnénk meg. Ha ezek a lányok középiskolába is eljutnának, ez szám elérné a 3.000.000-ót. Ha a világon élő minden leány gyermek részesülne középiskolai oktatásban, 49%-kal kevesebb gyermek halna meg a szub-szaharai és dél-nyugat ázsiai régiókban.

Egy gyermek esélyeit illetve jogainak érvényesülését mindmáig meghatározza a neme, az hogy családja melyik társadalmi rétegbe sorolódik illetve milyen etnikai csoporthoz tartozik. És hogy földrajzilag hova születik… Japán, Izland, Szingapúr a legbiztonságosabb országok gyermekszületés szempontjából, míg Pakisztán, a Közép-Afrikai Köztársaság illetve Afganisztán a három legkockázatosabb. Annak, hogy egy gyermek élete első hónapjában meghal, Pakisztánban ötvenszer akkora esélye van, mint Japánban. A fejlődő országokban minden ezredik születésre 27 haláleset jut, a fejlett világban 3. A világ leghátrányosabb helyzetű országaiban ötvenszer annyi újszülött hal meg, mint a fejlett osrzágokban. A csecsemőhalandóság tekintetében 10 legveszélyeztetebb ország között 8 Afrika szubszaharai régiójában található, ahol a várandós anya a szegénység, a háborús konfliktusok illetve a gyenge ellátási rendszer következtében nem kap megfelelő ellátást. Míg Sierra Leonéban ezer gyermek közül átlagosan 182 hal meg egyéves koráig, Magyarországon ez a szám maximum 5.

A leggazdagabb környezetbe születő gyerekeknek közel háromszor nagyobb az esélyük arra, hogy szakember segíti őket világra, mint a szegény családból származókat. A szülés előtt illetve alatt fellépő komplikációk pedig a csecsemőhalálozások 60 %-áért felelősek.

Bár a gyermekek jogainak érvényesülésében igen jelentős előrelépések történtek az elmúlt 25 év során, a társadalmi egyenlőtlenség mindmáig súlyos kihívás elé állít minket. A világban jelenleg a tüdőgyulladás és a hasmenéses megbetegedés a legfőbb oka az öt éven aluli gyermekek halálának. A gyermekhalálok közel fele az alultápláltságra vezethető vissza, ami a fejlődő világban minden 5. gyermeket érint. 844 millió ember továbbra sem fér hozzá a tiszta ivóvízhez.

A UNICEF elkötelezetten és fáradhatatlanul küzd minden gyermek életéért.
Ha 2030-ra minden ország elérné a legfejlettebbek átlagát, 16 millió életet menthetnénk meg.

„Néhány apró lépés a részünkről lehetővé teheti sok apróság első lépéseit.”

A terepen szerzett több mint 70 éves tapasztalat birtokában az UNICEF olyan programokat és indít és tart fent, amelyek a legalapvetőbb emberi jogot – a gyerekek élethez való jogát – védelmezik.
A tapasztalat azt mutatja, hogy az életmentés nem feltétlenül bonyolult vagy költséges. Az UNICEF programjai olyan már létező, olcsó és kevéssé technológiaigényes, mégis hatékony eszközök segítségével valósulnak meg, mint amilyen a mikrotápanyagok hiányának pótlása vagy a megfelelőhigiénés körülmények megteremtése illetve gyakorlatok bevezetése, tanítása. Ezek segítségével az anyai-, illetve a gyermekhalandóság valamint az alultápláltság szignifikánsan csökkenthető. Az UNICEF mindenhol szoros kapcsolat kiépítésére törekszik a helyi segítőkkel és civil szervezetekkel – így gondoskodva arról, hogy a segítő munka és a támogatás folyamatos legyen.

Az elmúlt 25 évben a gyermekhalandóság mértéke a felére csökkent. A gyermekhalandóság gyorsabban csökken, mint bármikor az elmúlt két évtizedben – globálisan évente több mint háromszor gyorsabban, mint az 1990-es évek elején. A gyorsuló fejlődés következtében közel 100 millió gyermek, köztük 23 millió újszülött, kapott esélyt az életre, azaz ennyien haltak volna meg, ha a gyermekhalandóság aránya az 1990-es szinten maradt volna. 1990 és 2013 között az első 28 napban történő csecsemőkori halálozás 40 %-kal csökkent.

A világ veszélyeztett gyermekeinek több mint felét az UNICEF menti meg. Életek millióit.

Minden gyermeknek joga van a biztonságos, boldog gyermekkorhoz és a prosperáló élethez.
Mégis, az naponta megközelítőleg7.100 egy hónaposnál fiatalabb gyermeket veszítünk el nagyrészt olyan okok miatt amelyeket megelőzhetnénk: védőoltásokkal, gyógyszerekkel, megfelelőtáplálkozással, tiszta ivóvízzel, a fertőzések megelőzésével.

Az UNICEF hisz abban, hogy ez a szám nullára csökkenthető.